Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

kedd, február 25, 2014

Mennyi?! 60!

Már nem csak a hasam olyan nagy, mint amekkora szülés előtt közvetlenül szokott lenni, hanem elértem azt a súlyt is, amivel kórházba szoktam indulni. Mindjárt sírok.
Egy elefántot fogok hazahozni a szülészetről.

Hazaértünk, a buli után

Erre jöttünk haza hétfőn, a házigazda még mindig a padlón józanodik.

szombat, február 22, 2014

Álomszülés

Eddig kétszer álmodtam a szüléssel. Az egyikben Mami és Géza bent volt a kórházban, és a szülés után azonnal haza akarták vinni a gyereket. A szülésznővel is leálltak veszekedni, hogy nincs ennek a gyereknek semmi baja. A részletekre nem emlékszem, mert régen volt.

A másodikban Gábor szerezte meg a gyereket, és magával vitte a szoba másik végébe, mielőtt ránézhettem volna. A szülésznőt küldtem utána, hogy szóljon már annak az embernek, hogy hozza ide a gyereket, de hiába. Aztán Gézával beszéltem telefonon, aki arra kért, hogy készítsek képet a gyerekről, de neki is mondtam, hogy legfeljebb G hátáról tudok fényképet küldeni neki.

Akármennyire is extrém történetek, azért egyik sem áll nagyon messze a valóságtól.

Pótmama

Zénó tegnap Nóránál aludt. Annyira megörült neki, amikor megtudta, hogy azt mondta, ő minden nap Nóránál akar aludni. Mondom neki, hogy akkor sosem találkoznánk, erre a kiábrándító válasz:
- Néha felhívnálak.

Címkék:

csütörtök, február 20, 2014

Ünneplünk


Itthon is megünnepeltük, hogy nem megyek már többet dolgozni. Volt álomszendvics, gyerekpezsgő és gumicukor. Kell ennél több?

A nagy szélhámos

Zénó teljesen elkápráztatott a napokban, amikor elárulta, hogy másnapra ő akarja kikészíteni a ruháját, sőt, reggel fel is veszi egyedül, mire én felébredek, hogy nekem majd csak Karát kelljen öltöztetni. El voltam ájulva az én önálló, nagy gyerekemtől, egészen egy teljes napig, amíg ki nem derült, hogy az egész egy átverés volt. Úgy jött haza aznap, hogy tele volt a nadrág zsebe apró LEGO figurákkal, amiket titokban bevitt az oviba. Ezt ugyanis csak úgy tudta megoldani, ha nem látom, hogy öltözik, meg ha este nem csak a ruháját készíti ki gondosan, hanem a játékokat is belekészíti a zsebébe, észrevétlenül.

Apa munkája

Az oviban minden reggel van egy körben ülős, beszélgetős negyed óra, amikor a gyerekekkel gyakoroltatják, hogy ki mikor született, hol lakik, a szülőket hogy hívják, stb.

A héten a szülők munkája kerülhetett sorra, mert otthon Zénó megkérdezte, hogy nekem mi a munkám. Megbeszéltük, valamennyit értett belőle, aztán visszakérdeztem, hogy azt meg tudta-e mondani, hogy Apának mi a munkája, mert arról nem tett fel kérdéseket. Azt mondta:

- Apa egyetemen dolgozik, az a munkája, hogy ő osztja ki a feladatokat.

Igazán lényegre törő, frappáns válasz.

Címkék:

Úristenlehethogyfiú

Ma reggel, a helyi okmányirodában, egy szemmel ultrahangozó, idősödő őstehetség azt mondta, hogy ő "fiúnak nézte" a gyereket.

Igyekeztem kedvesen mosolyogni és megőrizni a hidegvéremet.

kedd, február 18, 2014

A 2 tojás

Amikor Kara még nem kezdte el az ovit, mindig jót röhögtem, amikor azt mondták rá az óvónők, hogy tisztára olyan, mint a bátyja. Dörzsölgettem a kezem, hogy majd megtudják, mennyire más karakter, amikor elkezd ide járni ő is. Én nem láttam hasonlóságot a külsejükben sem, mert ismerem őket jól, az egyik Azéngyerekem, a másik Ategyereked, hát még szép, hogy nem hasonlítanak egymásra egy cseppet sem.

Viszont mostanában, ha egyforma ruhában vannak és egyformán rövid a hajuk, tényleg olyanok, mint 2 tojás.

Az új fog

Teljes hosszában kinőtt az új fog a régi helyett.

Emlékszem, régebben mennyire csodáltam, hogy büszke anyukák hogy tudnak ömlengeni a fogatlan gyerekeik látványáról, pedig én semmi szépet vagy aranyosat nem találtam az átmenetileg rémisztő külsejű gyerekekben.

Most egyszeriben megváltozott a helyzet, szerintem Z tök cuki a foga nélkül, de azt sose tagadtam, hogy elfogult vagyok, ha róla van szó. Nincs ebben semmi érdekes.

szombat, február 15, 2014

Kara csacsog:

- Anya, én szófogadó vagyok?
- Haha, ezt veled kapcsolatban értelmezni se tudjuk, most jót nevettünk. (...) Szeretnél szófogadó lenni?
- Igen.
- Akkor még gyakorolnod kell.
- De mit? A bukfencet?!
(érti a lényeget.)

Címkék:

péntek, február 14, 2014

Farsang

Ma reggel az oviban ezt a rövid szoknyás, necc pulóveres jelmezt nem tudtam értelmezni. Illetve csak egyféleképpen, de azt meg főleg nem értem.
Esetleg lányos anyukák segítsenek,  hogy mit nem ismerek fel a képen. Addig meg majd furcsán nézek a lányra reggelente.

Az első ruci

Szigorúan a nemrózsaszín kategóriából.

Szeretik egymást

De hogy mit keres a csiga Z hátán, azt ne kérdezzétek.

szerda, február 12, 2014

Méretek a 29. héten


Máskor a 39. héten szoktam így kinézni.

kedd, február 11, 2014

Versek az oviból: Tigris (4/1)


vasárnap, február 09, 2014

Apa játszik

Építkezés közben többször is elzavarta a gyerekeket a helyszínről, hogy tudjon nyugodtan "tervezni". Aztán ez lett belőle:

szombat, február 01, 2014

Kara néni