Mese habbal

Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.

csütörtök, január 31, 2008

Zénó utazik


csütörtök, január 24, 2008

Így aludt el ebéd után


A hajnali kelés a múlté, mostanában sokat alszik napközben is. Ez megnyugtató. Hetente vesz fel új szokásokat, kicsit változik a napirend, az ébredés és az elalvás időpontja.

szerda, január 23, 2008

Vigyorgok Apára, mert imádom

Rákattintva látszik nagyban a mosoly az arcán. Édes.

csütörtök, január 17, 2008

Alma nap

Ma ettünk először egy kóstolásnál többet bármiből, ami nem tej volt. Ízlett neki az almapép, kóstolgatta, nyelte, ízlett neki, vigyorgott, és pár kanál után rájött, hogy ki kell nyitnia a száját ahhoz, hogy megkapja a következő falatot. Nagy nap volt a mai.

Én megmondtam

Hogy így lesz.

szerda, január 16, 2008

Ezt a képet is szeretem


Hírek


Nem erőltetjük a zöldségeket, várunk még egy ideig a kóstolgatással. A testvérem és a védőnő szerint is gyümölcsökkel kellene kezdeni zöldségek helyett, mert azok édesek, mint az anyatej. Hát, jó, 2 hét múlva újra próbálkozunk.


Egyébként újra mintagyerekem van, semmi ordítás, egész nap vigyorog, elemében van, ha leteszem, alszik, séta közben is alszik, csak nagyon tud ordítani, ha éhes. Ilyen eddig nem csinált. Foga még nincs. Nyála viszont igen, és a rajongott tárgyak állapotán ez meg is látszik, a plüss állatok keze-lába-csápja-cetlije agyon van nyálazva, de Apa billentyűzete és az én telefonom is megszenvedi ezt a nyálazós időszakot, remélem, azért túléli mindkettő.

kedd, január 15, 2008

Túl a sövényen




Kaja! Kaja!

Orvosi engedéllyel tegnap elkezdtük a zöldségek fogyasztását. Jó lenne most ide tenni egy fotót, amin bokáig sárga a gyerek a sütőtöktől, de sajnos annyira nem ízlett neki semmi, hogy még csak össze se kente magát vele, és fotózni se volt idő, olyan gyorsan visszakapta a cumisüveget. Ordítás lett belőle, valsággal zokon vette, hogy valami sárga izét adunk neki kaja helyett. Szinte remegett ordítás közben, megsajnáltuk és visszatértünk a tejhez. Tegnap a krumpli, ma a sütőtök, egyik se tetszett neki. Csak azt nem értem, hogy akkor mi a francért nézi ki a számból a kaját, ha eszem. Látszik a szemén, hogy annyira megkóstolná. De bolognai spagettit mégse etethetek vele.

Megkapta a 4 hónapos oltást, kiborult tőle, sírt, egész nap hisztis volt, és ettől is én az lettem. 3 órát bömbölt végig vígasztalhatatlanul, aztán eláult. Reméltem, hogy talán ez után átalussza az éjszakát, de még így sem, hajnali evés és 5 órai korán kelés lett ebből is. Szórakozik ez a gyerek.

Kapott zsebes nacit meg kapucnis felsőt, nagyon vagányan néz ki benne. Biztos tudja, hogy Apának is ilyen van, és büszkén feszít benne.

Én a gyerekhibernáló ötlete után újabb niche-t fedeztem fel a gyerekholmik piacán: az altató lövedéket. Olyan kellene, mint a vadállatoknál, a nehezen megközelíthető, veszélyes egyedeket távolról megcélozni és altató lövedékkel semlegesíteni. Alvás helyett dobhártyaszaggató hangerővel ordító gyerekek kezelésére kiválóan alkalmas lenne, szerintem tuti nyerő lenne, sokan kapnának utána.

vasárnap, január 13, 2008

4 hónapos


Kezdem érteni azokat a szülőket, akik csak áradozva tudnak beszélni a gyerekükről. Az én fiam is tökéletes.

Egy nehézségünk van csak, a korán kelés. Valami miatt 5kor felébred és szórakoztatást kíván. Ha nem kezdünk játszani vele, hangos méltatlankodásba kezd. Hogy a szomszédok hogy bírják, nem tudom, még nem jelentkeztek, de az én türelmem kezd elfogyni. Hiába fektetem le később, akkor is 5kor kel és 9ig fent van.

Feküdni már nem szeret, ülni még nem tud, de nagyon akar. Monitor- és tévéfüggő, ha bekapcsolva talál bármilyen képernyőt, le se veszi róla a szemét. Az arca minden nap változik, ahogy nő. Szerintem már nagyon unja a tejet, kinézi a számból az ételeket, holnap meg is kérdezem a dokit, hogy ehet-e már valami zöldséget vagy valamit, mert annyira adnék már neki rendes kaját. Biztosan örülne neki.

kedd, január 08, 2008

Karácsonyi utóérzés











Végre, végre nem csak én fényképezem a gyereket, így előfordulhat olyan ritka alkalom, amikor együtt szerepelünk egy fotón. Íme. Karácsonyi egyveleg, a Nagymama szemével.

vasárnap, január 06, 2008

Fordulás

Na, végre ma sikerült! Mondjuk úgy, hogy hason fekve mindkét (!) keze a szájában volt, és a feneke magasra tornászása révén véletlenül átfordult a hátára. Semmi tudatosság nem volt benne. Meg is lepődött rajta jól.

Az éjszakai alvás még mindig nem megy, 2x kel fel enni: éjfél után, meg hajnali 5kor 30 ml-ért, szóval nem az éhség miatt ébred, szerintem csak sportot űz az ébresztésünkből. Aztán 6ig alszik tovább.