Mese habbal
Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.
péntek, október 27, 2017
csütörtök, október 19, 2017
Sir Béka
A fiúk nagyon szeretik, ha Apa mondja az esti mesét. Többnyire plüssállatokkal bábozik nekik, de újabban magasra tette lécet, ez itt "Sir Béka - aki a dárdáját a seggében hordja".
A fiúk meg szakadnak a röhögéstől.
A ruhák második élete
Most mások tollával ékeskedem.
Az iskolai igazgatónő a mi osztályunkat delegálta egy textil-újrahasznosítási pályázatra, amin a szülők ötleteiből és segítségével a gyerekek kutyafekhelyeket készítettek, kinőtt ruhákból.
A győri Állatmenhely lakóinak fogjuk átadni őket, néhány teniszlabdából készült játékkal együtt. Ilyen szépek lettek:
vasárnap, október 15, 2017
kedd, október 10, 2017
Kellett egy mez
Zénónak sikerült legutóbb egy gyári hibás birkózó mezt rendelnünk, és hiába reklamáltam, nem cserélte vissza a gyártó.
Azóta ígérjük neki, hogy majd kap másikat. Majd kap. Majd.
Tegnap megunta a várakozást és rendelt magának egyet (Lengyelországból!) a neten.
Hö?.
Azóta ígérjük neki, hogy majd kap másikat. Majd kap. Majd.
Tegnap megunta a várakozást és rendelt magának egyet (Lengyelországból!) a neten.
Hö?.