Mese habbal
Mottó: három gyerek, tizenhét év, ezerhétszáz poszt // Emlékkönyvnek szánom ezt a gyűjteményt a gyerekeimnek és magamnak is, hogy ne felejtsünk el semmit, ami egykor fontos volt. Fotók, videók, érzések, emlékek, nyers adatok, nyaralások, szülinapi ajándékok, karácsonyok, bizonyítványok, és minden egyéb, ami végig kíséri az életünket. Másnak nem szórakoztató, de nekünk az. (Eredeti mottó - 2007) egy tejszagú gyermek és egy vér/verejtékszagú bodyguard naplója.
kedd, március 29, 2016
péntek, március 25, 2016
csütörtök, március 24, 2016
kedd, március 22, 2016
hétfő, március 21, 2016
csütörtök, március 10, 2016
szerda, március 09, 2016
Áztatott bölcsesség
Ezt a nevet adta Kara a közös éttermünknek, amit majd valamikor nyitunk, az ő tervei szerint. (Én most hallok róla először.)
Címkék: Kara_csacsog
kedd, március 08, 2016
A játszótéren
Már régen feltűnt, hogy eltolódott a kép:szöveg arány a bejegyzésekben, de mostanában valahogy nincs energiám írni. Kevesebb a gyerekszáj is, ahogy nőnek a gyerekek, a gondolataimat meg végképp nincs időm összeszedni. Nappal Rózitól nem lehet leülni a géphez, estére meg elfáradok. Pedig most vannak abban a korban, hogy örömmel hallgatják vissza a saját történeteiket, és nagyon nagyon jókat nevetnek rajtuk, sokáig emlegetnek egy-egy visszaidézett jelenetet, és ez rádöbentett arra, hogy milyen jó volna visszatérni arra, hogy írok is, és nem csak fotókat teszek ki ide, de mégse bírok. Most valahogy nem.