Túrázás és a kemény mag a hátsó sorban hazafelé

Pihenés Nóránál

Az elsős, év végi bizonyítvány

Figyelem, hosszú, vágatlan, rendezői változat.

Egy áprilisi napon kezdték meg az idei tavaszi táncfesztivál előadásaira árulni a jegyeket. Gyorsan lecsaptunk a Szegedi Balett előadására, és boldogan vártuk a napot.

Két hónappal később megtudtuk, hogy Zénó évzárója is pont akkor lesz. Nem estünk kétségbe, telefonos segítséget kértünk Ajkáról és Géza boldogan vállalta, hogy elkíséri a gyereket az évzáróra, főleg hogy közben meglátogatja az ismerőseit is a suliban. Boldogok voltunk.

Voltak ugyan előzetes jelei annak, hogy hiba volna kihagyni a fiam első évzáróját, hiszen kiderült már, hogy megnyerték az iskolai papírgyűjtést és ezzel a legtöbb pontot szerezték az alsó tagozaton, amiért a mi iskolánkban vándorkupa jár. Andi néni finoman azt is előre jelezte, hogy tetszeni fog nekünk az a bizonyítvány. Sebaj. Mi boldogok voltunk.

Odafelé vettünk virágot és megkértem Gézát, hogy a mérhetetlen nagy pedagógusi tapasztalatával mondjon valami szépet és jót, köszönetképpen, aminek örül egy tanárnő, miközben virágot vesz át a tanítványától. Nekem ehhez sose volt érzékem, (viszont azt remekül megfigyelem, hogy ki az, akinek van.)

A balett nagyszerű volt, este 9-kor is még boldog ember voltam.

Hazaértünk. Zénó már aludt, gyorsan elkértem a bizonyítványt. Géza viszont egy egész pakkot mutatott:

Ez a legutóbbi oklevél már egy ajándékkönyv belső borítóján található. Mert azt is kapott.

Gézától megtudtuk, hogy az okleveleket az iskola udvarán egyesével adták át a gyerekeknek, Zénó pedig többször is kezet fogott Jutka nénivel, mert az osztályának járó vándorkupát is ő vehette át.

Itt már majdnem sírtam.

Reggel megdicsértük Zénót, és annyit korrigált, hogy Somával ketten vették át a kupát, megfogták egymás kezét és úgy emelték a magasba, és nagyon örültek neki.

Délután pedig Milán anyukája annyival egészítette ki az eddigieket, hogy az osztályteremben, a bizonyítványosztást nem tudták elkezdeni, mert Zénó szólt, hogy Géza még nincs a teremben. Egy egész osztály várta, hogy megérkezzen, ő pedig valahol beszélgetett valakivel. De meg is nyugtatott, hogy nagyon cuki volt a fiam, ahogy nem hagyta, hogy elkezdődjön a program, amíg nem érkezik meg a nagypapája.

Én meg arra gondoltam, Andi néni nyugodtan szólhatott volna, hogy kistáskával menjünk a bizonyítványosztásra.

Egy nehéz éjszaka után így találtuk meg Karát reggel a nappaliban

Persze nem bulizni volt, hanem elkapott minket egy vírus és éjszaka sokat hányt szegényke.

A kalap

A francia hölgy ellenőrzi a táskáját indulás előtt

Évvégi osztályfőnöki dicséret

Nagyon büszkék vagyunk Zénóra. Ügyesen kijárta az első osztályt, végig lelkes maradt, jól tanul, igyekszik, így a félévi után év végén is osztályfőnöki dicséretet kapott.

Szerencsések vagyunk, mert a tanítónők is mindent megtesznek azért, hogy jól érezze magát, és a barátai is nagyon kedves, ügyes srácok, velük már most bandatagoknak hívják magukat.

Osztálybuli

Mivel hosszas könyörgés után se voltam hajlandó Pestre vinni a gyereket, hogy megmutassam az irodában, az iroda látogatott meg minket. Mozgalmas napunk volt:

Napi Rózi

Télapót játszik

Ezektől a göndörödő fürtöcskéktől pedig egyszerűen behalok. Olyan édi!

Ezt Évának küldöm:

Az egyik gyerekem tényleg tisztára hasonlít Dömére. Ennyire:

Utcai séta

Amióta elindult, szinte nem is állt meg. Sétál a lakásban, az utcán, az iskolaudvaron, mindenhol. Sőt, már lépcsőzik is. Amikor hazaérünk, először 3-4-szer fel- és lesétálgatunk az ajtó előtti lépcsősoron, addig nem is lehet vele bejönni a lakásba.

A babakocsit pedig nagyjából ki is dobhatjuk, sikítófrászt kap ha meglátja, alig lehet beleerőszakolni.

Egyébként praktikus dolog ebben a korban egy nagyobb testvér, akinek nem kell lehajolnia a kicsihez a sétáltatáshoz.

Napi Rózi

Kara napozik

Napi Rózi

Igen, az ott morzsa a feje tetején

Egy hétfő reggel Kovácséknál

7.20:

9.10: